Üdvözöljük a

Tájékoztató Településkép védelméről szóló rendelet hatályba lépéséről

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2019 Február >>
KeSzeCsüSzoVa
    123
45678910
11121314151617
1819
20
21222324
25262728   

Tájékoztató Településkép védelméről szóló rendelet hatályba lépéséről

Ezúton tájékoztatom, hogy Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Főépítésze megkereste a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát, miszerint Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Településkép védelméről szóló rendelete 2018. január 1. napján lépett hatályba.

A városi főépítész hatáskörébe tartozó, a településképi bejelentéshez kötött eljárások a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 42/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: településképi rendelet) 62. §-a  szerint:

 

(1)     Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek megkezdése előtt.

(2)     A város közigazgatási területén az alábbi esetekben:

a)      műemléki és helyi védelem bármely fajtája alá vont épületeken, építményeken a településképet érintő felújítási-, helyreállítási, átalakítási, korszerűsítési, bővítési vagy bontási, továbbá a védett épület jellegét, megjelenését bármely módon érintő építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység megkezdése és végzése,

b)      a helyi védelem alatt álló épületén és telkén településképet befolyásoló építési tevékenység,

c)      szobor, emlékmű, közéri műalkotás elhelyezése,

d)      közterületről látható módon építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, egyéb tároló elhelyezése,

 

e)      közterületen és közterületről látható magánterületen kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület, illetve építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységet követően sem éri el a nettó 20,0 m2 alapterületet,

f)       épületek, építmények díszkivilágítása,  

g)      reklámok, reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések közterületen és közterületről látható magánterületen történő elhelyezése esetén.

(3)     Településképileg kiemelt területen a (2) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi esetekben:

a)      amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, településképet befolyásoló, közterület felől látható erkély (terasz, loggia) beépítése,

b)      minden új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t meg nem haladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése,

c)      közterületeken és közterületről látható épületek homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő átalakítása, bővítése,

d)      utcafronti kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása,

e)      üzletportálok matricázása, fóliázása,

f)       építményen 0,5 m2 attól különállóan 2 m2 felületnagyságot meghaladó cégér, elhelyezése, létesítése,

g)      településképet befolyásoló, közterület felől látható napenergia-kollektor, szellőző,- klímaberendezés elhelyezése.

h)      építési reklámháló kihelyezése, nem építőipari termék megjelenítés esetén.

(4)     Településképi szempontból meghatározó területekbe tartozó ingatlanokon a (2) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi esetekben:

a)      amennyiben a meglévő arculat megváltoztatásra kerül, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, erkély (terasz, loggia) beépítése esetén az alábbiak szerint:

aa)    a legalább 4 rendeltetési egységet tartalmazó lakóépület,

ab)    beépítésre szánt területen településképet jelentősen befolyásoló

aba) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

abb) helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,

abc) sportépítmény,

abd) szálláshely szolgáltató épület,

abe) igazgatási épület,

abf)   parkolóház.

b)      Építményen vagy attól különállóan cégjelvény, címtábla, cégtábla elhelyezése, létesítése.

 

 

A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének a településkép védelméről szóló 42/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: településképi rendelet) 27. § szerint az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére az előírások a következők:

 

(1)     Klímaberendezést a város egész területén összerendezetten, építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára kell telepíteni.

(2)[1]    Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a)      azok a tető széleinek, gerincének szélső 40 cm-es sávján ne nyúljanak túl,

b)      széleik igazodjanak egymáshoz.

(3)     Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása a teljes tetőfelületen megengedett valamennyi épület esetében.

(4)     Épület közterületről látható utcai homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(5)     Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

 

A településképi rendelet 50. §-a szerint a cégérekre vonatkozó előírások a következők:

 

(1)     A cégérek kialakításának illeszkednie kell az épület

a)      homlokzati kialakításához, vízszintes és függőleges tagolásához,

b)      színéhez,

c)      arányrendszeréhez,

d)      nyílászáróinak kiosztásához, ritmusához,

e)      homlokzatán megjelenő egyéb berendezésekhez.

(2)     A cégérek nem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét és nem változtathatják meg azok karakterét, több rendeltetési egység estén a berendezések csak egységes koncepció szerinti kialakításban helyezhetők el a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban.  Nyílászárók közötti falszakaszokon és a tetőfelületen nem alakíthatók ki.

(3)     Futófény, fényreklám homlokzaton nem helyezhető el, kirakatban az adott üvegfelület maximum 10 %-a lehet.

(4)     Cégjelvény, címtábla, cégtábla rendeltetési egységenként 1-1 darab, sarok kialakítású rendeltetési egységenként 2-2 db helyezhető el.

(5)     Cégjelvény, címtábla, cégtábla a fal homlokzati síkjától legfeljebb 15 cm-el állhat ki, kapukon nem helyezhetők el, azonban kapu pilléreken, valamint közvetlenül a kapu mellett, az épület falán elhelyezhetők.

(6)     Cégjelvény nem lakás céljára szolgáló rendeltetési egységenként legfeljebb 1 db, sarok kialakítás esetén legfeljebb 2 db helyezhető el, konzolos kialakítással, maximum 70 cm vízszintes irányú vetülettel és maximum 70 cm magas függőleges felülettel.

(7)     Ablakok, kirakatok, portálok üvegfelülete 20%-ban dekorálható bejelentési eljárás alapján. A portál takarására opál, illetve reflexív fólia a többi felületen használható.

(8)     Reklámzászló épület falára csak zászlótartó berendezéssel helyezhető el, rendeltetési egységenként maximum 2 db, egyenként maximum 1 m2 felülettel. Reklámzászló előkertben ingatlanonként 3 db helyezhető el.

(9)     Megállító tábla maximum 60 cm x 90 cm méretben, rendeltetési egységenként 1 db helyezhető el a rendeltetési egység közvetlen közelében.

(10)   Menü tábla maximum 60 cm x 90 cm méretben a rendeltetési egység 50 m sugarú területén, rendeltetési egységenként legfeljebb 2 db helyezhető el.

 

 

A településképi rendelet 2. §-a szerint az értelmező rendelkezések a következők:

 

 

a)      cégér: cégjelvény, címtábla, cégtábla, megállító tábla, menü tábla, pylon vagy totemoszlop, reklámzászló:

aa)    cégjelvény: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; nem minősül cégjelvénynek az olyan berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított áruval kapcsolatos;

ab)    címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla);

ac)    cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;

ad)    megállító tábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil cégtábla;

ae)    menü tábla: egy vagy két oldalú mobil tábla, amely nem tartalmazhat reklámot, csak étel- italkínálatot, a vendéglátó egység nevét, címét és nyitvatartási idejét;

af)     pylon vagy totemoszlop: egy vagy több vállalkozás cégjelvényét vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű reklámhordozót tartó berendezés, ide nem értve az üzemanyagtöltők területén elhelyezett saját totemoszlopot;

ag)    reklámzászló: olyan – rögzített egyedi méretű tartószerkezetre (zászlórúdra) szerelt, állandó tartalmú – textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült hirdető-felület, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, annak megközelítéséről ad információt;

 

Nyílászáró csere esetén, hogy a rendelet mit enged meg az attól függ, hogy az ingatlan településképi szempontból melyik meghatározó területre esik, illetve, hogy az épület egyedi, vagy területi védettség alá esik-e.

 

A további településképi követelményekről Zalaegerszeg Megyei Jogú Város honlapján (www.zalaegerszeg.hu) - településképi rendelet címszó alatt - tájékozódhat, a Polgármesteri Hivatal Főépítészi Osztályán településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérhető.

 

A fent említett rendelet záró rendelkezésében a 68.§ kimondja, hogy a településkép védelmi rendelet 2018. január 1. napján lépett hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Azon esetekkel szemben, ahol igazolhatóan a hatályba lépés óta kerültek kihelyezésre a rendelkezést sértő egyéb műszaki berendezések a főépítész végzéssel léphet fel.

 

A végzésben kiszabott határidő eredménytelen eltelte esetén a tulajdonos településképi kötelezés formájában, a településképi követelmények teljesülése érdekében a településképet rontó állapot megszüntetésére, egyidejűleg 1.000.000 Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezhetők.



[1] A 20/2018. (VI.15.) önk. rend. 12. § mód.