A kamarai gyakorlati oktatói képzés és vizsga azokat a gyakorlati oktatóként alkalmazott szakembereket/szakoktatókat érinti, akik iskolán kívüli (külső) gyakorlati képzőhelyen foglalkoznak tanulóval a duális képzésben. 

A mesterlevél szakmai megítélése pozitív és negatív módon is változott az elmúlt évtizedekben, de az egyértelműen megfigyelhető, hogy a piac szereplői, a szaporodó negatív felhang mellett, még most is minőséget és tudást társítanak a mesterember szóhoz. A mester cím magasabb szintű szakmai tudást egyértelműsítő, piacformáló, a piac szereplői közötti tisztulási folyamatot elősegítő tartalmi átalakítása mára több szempontból is halaszthatatlanná vált.

1. A kamarai gyakorlati oktatói és képzési rendszer bevezetésével funkcionálisan változott a mestervizsgára jelentkezés motivációja.
    
2. A szakmák mester címmel rendelkező képviselőinek etikai és erkölcsi fedhetetlensége, mint megkérdőjelezhetetlen minőség kell, hogy megjelenjen a mester titulusban.
    
3. Értékmegőrzés: egy-egy konkrét szakma hagyományainak és tudástárának felelevenítése és megőrzése mellett a hagyományokat a korszerű új ismeretanyagokkal szükséges ötvözni azokban a szakmákban, ahol ez elengedhetetlen.

 Mestervizsga minden olyan szakmában szervezhető, amelyben a mestervizsga követelményei rendeletben kihirdetésre kerültek.

  Rendeletben kiadott új mestervizsga követelmények