Üdvözöljük a

Kamarai Minőségi Szempontrendszer - KAMSZER

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2021 December >>
KeSzeCsüSzoVa
  123
4
5
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Kamarai Minőségi Szempontrendszer - KAMSZER

A Kamarai Minőségi Szempontrendszer (a továbbiakban. KAMSZER) egy érték alapú minőségfogalom követelményrendszere, amely vállalati mérettől és szakmától függetlenül minden duális képzőhelyre alkalmazható. A nyilvántartásba-vételi eljárás során, a szervezetnek igazolnia kell a KAMSZER elemeinek a meglétét vagy előkészítettségét.

 

Az alábbi, egymáshoz szorosan kapcsolódó elemekből áll:

  • a teljes képzési rendszerhez kapcsolódó folyamatszemlélet,
  • képzési tevékenység leírása és céljának meghatározása,
  • minőségcél meghatározása és kapcsolata a tevékenység céljával,
  • mérés és ellenőrzés,
  • vevői elégedettség,
  • vezetői felelősség meghatározása és a felelősök kijelölése,
  • helyesbítő tevékenységek tervezése,
  • dokumentumkezelés.

Folyamatszemlélet

 

Lényege, hogy a duális képzőhely átlássa, hogy a saját tevékenysége egy nagyobb rendszer része, amely maga a szakképzés. Meg kell tudnia határoznia azokat a pontokat a saját tevékenységében, ahol közvetlenül kapcsolódik a szakképzési folyamatokhoz. Ennek részeként ki kell alakítani és fejleszteni a saját folyamatmenedzsmentjét, amelynek keretében meg kell terveznie, hogy mit, milyen sorrendben és hogyan fog oktatni a tanulónak. A folyamatszemléletnek így egyik alapja a képzési program lehet. 4. melléklet

 

A képzési tevékenység leírása és a céljának meghatározása

A képzési tevékenység céljának tartalmaznia kell egy objektív és egy szubjektív cél is. Objektív cél lehet a tanulók szakirányú oktatása, a szubjektív cél pedig a duális képzőhely saját célja, törekvése kell, hogy legyen. Ilyen lehet pl. a Szakmai Kiváló Tanulója Versenyre (SZKTV) vagy egyén tanulmányi versenyekre való felkészítés és a versenyen való eredményes szereplés, döntőbe jutás stb.

 

Minőségcél meghatározása

A minőségcél a minőség egyik alapja. A képzési folyamatnak van egy végeredménye, ami adott esetben a sikeres szakmai záróvizsga, de ezen felül meg kell határozni azt a minőségi szintet is, amit a duális képzőhely meg akar valósítani. A minőségcél legfeljebb egy évre kell kitűzni és annak lejártával felül kell vizsgálni. Minőségcél lehet egy olyan plusz, ami a végeredményt az elérendő minimum szintnél magasabbra helyezi. Pl. cukrászsütemények esztétikai értéke, amit a kirakatban is el lehet helyezni. A minőségcélnak összhangban kell lennie a programtantervekben, a képzési és kimeneti követelményekben és a képzési programban meghatározottakkal. 1-2. melléklet

 

Mérés és ellenőrzés

A duális képzőhelynek mérni és ellenőrizni kell a tevékenysége során alkalmazott módszerek hatékonyságát, amelynek adatokon kell alapulnia. Ez lehet vevői elégedettségmérés is, azonban ekkor nem a folyamaton belül mérünk, hanem a végeredmény tekintetében. Ez lehet a tanulók érdemjegye, versenyeken való eredményei, vásárlók, szakképző intézmény dokumentált visszajelzései. 5-6-7. melléklet

 

Vevői elégedettség

A szakképzés rendszerében a „vevő” definiálása két szinten is lehetséges. Egyrészt lehet vevő a munkaerőpiac, felhasználói szerepben lehet vevő a szolgáltatást igénybe vevő vagy terméket megvásároló klasszikus vevő, másrészt, maga a tanuló, illetve a szakképző intézmény is. A vevői elégedettség mérés célja, hogy a szükséges fejlesztést szolgálja, tehát nem csupán az elvégzett tevékenységet minősíti. Fontos, hogy a vevői elégedettséget ki is kell értékelni és szükség esetén ennek alapján kell meghatározni az esetleges fejlesztési feladatokat. 5-6-7. melléklet

 

Vezetői felelősség meghatározása és a felelősök kijelölése

A duális képzőhely vezetőjének a feladata a minőségpolitika meghirdetése és folyamatos felülvizsgálata, a minőségügyi vezető kijelölése, valamint a minőségcélok eléréséhez szükséges erőforrások biztosítása. Ezen felül felelős a kialakított rendszer rendszeres felülvizsgálatáért és döntést hoz a fejlesztéshez szükséges intézkedésekről. A vezetői felelősség kiterjed a belső önértékelési feladatokra is. Ennek keretében a duális képzőhely vezetője legalább évente egyszer átvizsgálja a rendszer működését. Az átvizsgálásokat dokumentálni kell. Ezeket a feladatok egy egyéni vállalkozó esetében, egy személyben maga a vállalkozó is elláthatja. 3. sz. melléklet

 

Helyesbítő tevékenységek

A működés során ténylegesen bekövetkezett problémák kezelését, ezen belül azok észlelését, okainak kivizsgálását, dokumentálását, valamint a feltárt problémák forrásának a megszüntetésére irányuló intézkedések bevezetését és azok eredményeinek vizsgálatát foglalja magában, a hibák megismétlődésének megelőzése érdekében. A duális képzőhely vezetőjének kötelessége beavatkozni a folyamatokba, ha azt tapasztalja, hogy a működése során bármilyen probléma merül fel. A helyesbítő tevékenység módját és határidejét is meg kell határozni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a duális képzőhelynek gondoskodnia kell a rosszul teljesítő tanulók azonosításáról, nyomon követéséről. Meg kell állapítani a nem megfelelő teljesítmény okát és mértékét és meg kell akadályoznia a rosszul teljesítő tanulók képzését. Ez a tevékenység azért is kiemelten fontos, mert a duális képzőhely felelősségére visszavezethető rossz tanulói teljesítmény szankcionálási eljárást von maga után. A helyesbítő tevékenység során ki kell térni a megelőző tevékenységekre is, ez lehet már a képzés kezdetén a jogszabály által lehetőségként biztosított kiválasztási eljárás is.

A duális képzőhelynek rendelkeznie kell a tevékenységével kapcsolatos panaszok kezelésére szolgáló eljárással, amelyben meghatározza, hogy minden panasszal konstruktívan, részlehajlás nélkül, ésszerű határidőn belül foglalkozik. Ennek az eljárásrendnek nyilvánosan elérhetőnek kell lennie. 8. sz. melléklet

 

Dokumentum és feljegyzéskezelés

A duális képzőhelyek a KAMSZER teljesülése érdekében kötelesek az eljárásaikat teljeskörűen dokumentálni a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat, akként, hogy a dokumentációs eljárás a lehető legkevesebb papír alapú dokumentumot és adminisztrációs kötelezettséget eredményezzen. Amelyet viszont a minőségi szempontrendszer működtetéséhez mindenképpen meg kell alkotni, azzal rendelkeznie kell a duális képzőhelynek. Olyan előírásrendszer kialakítására kell törekedni a szükségesség-arányosság elvének megfelelően, amely a legkevesebb dokumentum előállításával képes biztosítani a teljes körűséget.

A minőségcélok meghatározása tekintetében mellőzhető a dokumentálása, ha

  • a tárgyévben részt vett legalább 8 órás szakmai/minőségbiztosítási képzésen,
  • a tárgyévben részt vett legalább egy szakmai kiállításon,
  • a tárgyévben előfizetett szakmai folyóiratra,
  • a tárgyévben a duális képzőhely legalább egy tanulója részt vett valamilyen szakmai tanulmányi versenyen. A részvételt igazolni kell.

A dokumentálást úgy kell kialakítani, hogy az adott duális képzőhely jellemzőit (szervezet nagysága, személyzet képessége, tanulók létszáma, képzés típusa) figyelembe vesszük.

A dokumentálás keretében feljegyzéseket kell készíteni, amelynek biztosítaniuk kell az elvégzett feladatok igazolását, valamint igazolniuk kell a megfelelést.

 

A dokumentált eljárás keretében a duális képzőhelynek szabályoznia szükséges legalább

  • a dokumentumok formai és tartalmi követelményeit,
  • a felhasználásukra jogosultak körét,
  • az azonosítás módját,
  • az adatvédelem biztosítását,
  • az ellenőrzést a kiadás előtt,
  • a folyamatos felülvizsgálatot,
  • verziókövetést, azonosítást,
  • a dokumentumok elosztását,
  • tárolásuk, iktatásuk helyét és módját,
  • a hozzáférésükre jogosultak körét,
  • megőrzésük idejét,
  • a selejtezésük idejét és módját.

 

Dokumentáció típusai:

  • Alapdokumentumok: rögzítik a duális képzőhely tevékenységének keretei, a vonatkozó jogszabályok, belső szervezeti szabályok és a vevői elvárások alapján. Pl.: Nyilvántartásba vételhez kapcsolódó dokumentumok, jegyzőkönyv, értesítés, hatósági bizonyítvány, végzések, működési engedélyek, bizonyítványok, tanúsítványok.
  • Működést rögzítő dokumentumok: A működést rögzítő dokumentumok tartalmazzák a duális képzőhely alap-, vagy általános dokumentumoknak megfelelő tevékenysége tervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének dokumentációját, amelyek magában foglalják a működés során keletkező adatok és információk rögzítését is. Pl.: képzési program, szakképzési munkaszerződés, foglalkozási napló.

 

A duális képzőhelynek meg kell határoznia, hogy a dokumentációs eljárást milyen formában végzi. Ez lehet elektronikus, amelynek keretében az eredeti dokumentumokat PDF formátumban kell őrizni, vagy lehet papír alapú. A folyamat lezárását követően a folyamatok során keletkezett dokumentumokat a duális képzőhely az általános selejtezési szabályok alapján köteles megőrizni.